Az éles fegyver története:

Az amerikaiak az M4/M16 fegyvercsalád megbízhatatlanságával, és a környezeti hatásokra való érzékenységével a rendszeresítése óta küzdenek. Már a vietnami háború alatt is sok probléma volt a frissen rendszeresített M16-os gépkarabélyokkal a párás és nedves viszonyoknak köszönhetően. Azóta ezeknek a fegyvereknek a gondjait elméletileg a mérnökök kiküszöbölték, azonban az elmúlt évtized fegyveres konfliktusai Afganisztánban és Irakban újra kihozták, főként az M4 "betegségeit". Így több neves fegyvergyártó is, mint az FN Herstal vagy a Heckler & Koch rögvest rácsaptak a lehetőségre, hogy esélyesek legyenek amerikai hadiipari megrendelésekre. A Heckler & Kochnál úgy gondolták, hogy az amerikai katonai piac meghódításának legegyszerűbb módja, ha már a jól bevált M4/M16 konstrukcióját veszik alapul, és javítják fel, hiszen a fegyveres testület tagjai ezekre vannak kiképezve. A H&K mérnökei először egy átalakítószett tervezésével próbálkoztak, de hamar kiderült, hogy ez hamvában holt ötlet, a valóban megbízható működéshez a teljes gázelvételi rendszert meg kell változtatni. Így váltotta le a direkt gázelvezetéses rendszert a short stroke gázdugattyús működés. 2004-ben megkezdődtek a HK 416 csapatpróbái. A fegyver - természetesen az előző tesztek sikere után - harcoló alakulatokhoz került, és fényesen vizsgázott. Megbízhatóságában és kosztűrésében messze jobban teljesített akármelyik M4 vagy M16 típusnál. A H&K hamarosan a norvég hadseregtől jelentős, több mint 8000 darabos megrendelést kapott az új gépkarabélyra.